Hostname: page-component-586b7cd67f-rcrh6 Total loading time: 0 Render date: 2024-11-20T13:35:53.277Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

Multilingualism in urban Hungary, 1880–1910

Published online by Cambridge University Press:  20 November 2018

Bálint Varga
Bálint Varga*
Affiliation:
Hungarian Academy of Sciences, Országház utca 30, Budapest 1014, Hungary
*
∗Email: [email protected]
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Abstract

Based on statistical sources, this paper examines to what extent citizens of the most advanced provincial cities in fin-de-siècle Hungary were multilingual. I argue that multilingualism was a far less present phenomenon than scholarship suggests. The exact features of multilingualism were closely connected to the local social relations (religion, gender, etc.) and market of languages. The growing nationalism promoted by the Hungarian government and the expansion of Magyar public space had an ambiguous impact on multilingualism, depending on the local society.

Keywords

multilingualismHungaryurban historystatistics
Type
Articles
Information
Nationalities Papers , Volume 42 , Issue 6 , November 2014 , pp. 965 - 980
Copyright
Copyright © 2014 Association for the Study of Nationalities 

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

References

Babejová, Eleonóra. 2003. Fin-de-Siècle Pressburg: Conflict & Cultural Coexistence in Bratislava 1897–1914. Boulder: East European Monographs.Google Scholar
von Ballus, Paul. 1823. Presburg und seine Umgebungen. Presburg: Andreas Schwaiger.Google Scholar
Barát, Armin. 1902. Die königliche Freistadt Temesvár: Eine monographische Skizze. Temesvár: Selbstverlag.Google Scholar
Beluszky, Pál, and Győri, Róbert. 2005. The Hungarian Urban Network in the Beginning of the 20th Century. Vol. 46. Discussion Papers. Pécs: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences.Google Scholar
Benkő, Elek. 2004. Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban: A Kolozsvárba olvadt Szentpéter falu emlékei. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.Google Scholar
Berecz, Ágoston. 2014. The Politics of Early Language Teaching: Hungarian in the Primary Schools of the Late Dual Monarchy. Budapest: Central European University Press.Google Scholar
Berkeszi, István. 1900. Temesvár szabad királyi város kis monographiája. Temesvár: Temesvárkerületi Tanári Kör.Google Scholar
Borovszky, Samu, ed. 1896. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. Budapest: Apollo Irodalmi Társaság.Google Scholar
Borovszky, Samu, ed. n.d. Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. Budapest: Apollo Irodalmi Társaság.Google Scholar
Brix, Emil. 1982. Die Umgangssprachen in Altösterreich zwischen Agitation und Assimilation: Die Sprachenstatistik in den zisleithanischen Volkszählungen 1880 bis 1910. Wien: Böhlau.Google Scholar
Cohen, Gary B., and Feichtinger, Johannes. 2014. “Introduction: Understanding Multiculturalism: The Habsburg Central European Experience.” In Understanding Multiculturalism: The Habsburg Central European Experience, edited by Cohen, Gary B. and Feichtinger, Johannes, 1–14. New York: Berghahn.Google Scholar
Csáky, Moritz. 2010. Das Gedächtnis der Städte: Kulturelle Verflechtungen – Wien und die urbanen Milieus in Zentraleuropa. Wien: Böhlau.Google Scholar
Czoch, Gábor. 2009. “A nemzetiségi megoszlás kérdései és társadalmi dimenziói Kassán az 1850/51-es összeírás alapján.” In “A városok szíverek:” Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról,” In “A városok szíverek:” Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról, 149–164. Pozsony: Kalligram.Google Scholar
Deák, István. 1990. Beyond Nationalism: A Social and Political History of the Habsburg Officer Corps, 1848–1918. New York: Oxford University Press.Google Scholar
Erdei, Ferenc. 1942. Die ungarische Stadt. Budapest: Wissenschaftlicher Ausschuss der Ungarisch-Deutschen Gesellschaft.Google Scholar
Fényes, Elek. 1851. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest: Kozma Vazul.Google Scholar
Fleisz, János. 2005. Város, társadalom, kultúra: Nagyvárad a 19–20. században. Nagyvárad: Sapienta Varadiensis Alapítvány.Google Scholar
Fleisz, János. n.d. Város, kinek nem látni mását: Nagyvárad a dualizmus korában. Nagyvárad: Charta Könyvkiadó.Google Scholar
Gaal, György. 2005. Kolozsvár vonzásában: tanulmányok, megemlékezések. Kolozsvár: Pallas-Akadémia.Google Scholar
Glettler, Monika. 1988. “Ethnische Vielfalt in Preßburg und Budapest um 1910.” Ungarn Jahrbuch 16:46–71, and 17: 95–152.Google Scholar
Hanák, Péter. 1978. “Magyarország társadalma a századforduló idején.” In Magyarország története, edited by Péter Hanák, 7:403–515. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
Henschel, Frank. 2013. “Lebenswelten in Kassa/Košice/Kaschau zwischen urbaner Vielfalt und Nationalismus 1867–1918.” PhD diss., University of Leipzig.Google Scholar
Horel, Catherine. 2005. “Mulţi- und Plurikulturalismus in urbaner Umwelt. Nationale und soziale Vielfalt in den Städten der Habsburger-Monarchie 1867–1914.” Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung 113 (3–4): 349–361.Google Scholar
Horel, Catherine. 2010. “Wem gehört die Stadt? Multikulturalismus versus Magyarisierung am Beispiel dreier Städte Transleithaniens 1880–1914.” In Nation, Nationalitäten und Nationalismus im östlichen Europa: Festschrift für Arnold Suppan zum 65. Geburtstag, edited by Wakounig, Marija, Mueller, Wolfgang, and Portmann, Michael, 225–248. Münster: LIT.Google Scholar
Hungarian National Archives (Budapest), collection Hungarian Central Statistical Office (XXXII-23-h), 1910 census, box 719.Google Scholar
Judson, Pieter M. 2014. “Do Multiple Languages Mean a Multicultural Society? Nationalist ‘Frontiers’ in Rural Austria, 1880–1908.” In Understanding Multiculturalism: The Habsburg Central European Experience, edited by Cohen, Gary B. and Feichtinger, Johannes, 62–82. New York: Berghahn.Google Scholar
Kamusella, Tomasz. 2008. The Politics of Language and Nationalisms in Central Europe during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Basingstoke: Palgrave Macmillan.Google Scholar
Kardos, Emilia. 1932. A pécsi német sajtó és színészet története. Pécs: Danubia.Google Scholar
Katus, László. 1995. “Pécs népessége 1848 és 1920 között.” In Pécs népessége 1543–1990, edited by József, Vonyó, 37–93. Tanulmányok Pécs történetéből 1. Pécs: Pécs Története Alapítvány.Google Scholar
Kertzer, David I., and Arel, Dominique. 2002. “Censuses, Identity Formation, and the Struggle for Political Power.” In Census and Identity: The Politics of Race, Ethnicity, and Language in National Censuses, edited by Kertzer, David I. and Arel, Dominique, 1–42. Cambridge: Cambridge University Press.Google Scholar
Kollárov, Mózes István. 1912. “Arad város és Arad megye szerb népe.” In Arad vármegye és Arad szab. kir. város néprajzi leírása, 464–491. Arad: Monographia-Bizottság.Google Scholar
Kósa, László. 1987. “Kinderaustausch und Spracherlernen in Ungarn.” Hungarian Studies 3 (1–2): 85–93.Google Scholar
Kovács, Alajos. 1928. A nyelvismeret mint a nemzetiségi statisztika ellenőrzője. Budapest: Hornyánszky Viktor.Google Scholar
Lakatos, Ottó. 1881. Arad története. Arad: Gyulai István.Google Scholar
Lakos, Lajos. 1912. A váradi zsidóság története: Hiteles levéltári adatok alapján. Nagyvárad: Nagyvárad-Nyomda és Ujságvállalat.Google Scholar
Lőwy, Dániel. 2005. A Kálváriától a tragédiáig: Kolozsvár zsidó lakosságának története. Kolozsvár: Koinónia.Google Scholar
Lukacs, John. 1988. Budapest 1900: A Historical Portrait of a City and Its Culture. New York: Weidenfeld and Nicolson.Google Scholar
Mannová, Elena. 2002. “Die Pressburger Deutschen und ihre Vereine im 19. Jahrhundert (Vornationale Identität im multhiethnischen urbanen Raum).” In Deutsche Sprache und Kultur im Raum Pressburg, edited by Kriegleder, Wynfrid, Seidler, Andrea, and Tancer, Jozef, 65–82. Bremen: Edition lumière.Google Scholar
Marácz, László. 2012. “Multilingualism in the Transleithanian Part of the Austro-Hungarian Empire (1867–1918): Policy and Practice.” Linguistics (Jezikoslovlje) 13 (2): 269–298.Google Scholar
Márki, Sándor. 1892. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Arad: Monographia-Bizottság.Google Scholar
MKKSH. 1912. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása: Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Vol. 42. Magyar statisztikai kozlemények. Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.Google Scholar
OMKSH. 1882. A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Budapest: Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal.Google Scholar
Pakot, Levente. 2010. “Népszámlálások, nemzetiségi statisztikák és nemzetépítés Magyarországon, 1867/80–1918.” In Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon: 19. századi nemzetépítţ diskurzusok,” In Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon: 19. századi nemzetépítţ diskurzusok, edited by Réka, Albert, Gábor, Czoch, and Péter, Erdţsi, 335–376. Budapest: Atelier.Google Scholar
Reizner, János. 1899. Szeged története. Szeged: Szeged Szab. Kir. Város közönsége.Google Scholar
Rindler Schjerve, Rosita, and Vetter, Eva. 2003. “Historical Sociolinguistics and Multilingualism: Theoretical and Methodological Issues in the Development of a Multifunctional Framework.” In Diglossia and Power : Language Policies and Practice in the 19th Century Habsburg Empire, edited by Rindler Schjerve, Rosita, 35–66. Berlin: Mouton de Gruyter.Google Scholar
Sonkoly, Gábor. 2002. “‘… édes Hazánknak ezen elsţ Magyar fţvárosa…’ Az átmenet problémái: Kolozsvár 1790–1848 között.” In Erdélyi várostörténeti tanulmányok, edited by Pál Judit and Fleisz János, 119–145. Csíkszereda: Pro–Print.Google Scholar
Sujoldžič, Anita, Jernej, Mirna, and Glovacki-Bernardi, Zrinjka. 2012. “Multilingualism in Northwestern Part of Croatia during Habsburg Rule.” Linguistics (Jezikoslovlje) 13 (2): 327–350.Google Scholar
Szabó, Miklós. 1978. “Politikai gondolkodás és kultura Magyarországon a dualizmus utolsó negyedszázadában.” In Magyarország története, edited by Hanák Péter, 7:873–1002. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
Szélpál, Lívia. 2012. “A Tale of Two Hungarian Cities: The Making and Reading of Modern Debrecen and Szeged, 1850–1914.” PhD diss., Central European University, Budapest.Google Scholar
Szemenyei, Kornél. 1908. “A magyarosodás folyamata.” Magyar Társadalomtudományi Szemle 1 (1908): 705–726.Google Scholar
Vörös, Károly. 1971. “Gazdaság és társadalom a dualizmus korában.” In Gyţr: Várostörténeti tanulmányok, edited by Lajos, Dávid, Alfréd, Lengyel, and Szabó László, Z., 323–404. Gyţr: Gyţr Megyei Város Tanácsa.Google Scholar