Published online by Cambridge University Press: 25 January 2017
Smells are extremely important in everyday life. They provide information concerning our environment and evoke associations. In archaeology, however, similarly to other aspects of life in the past, smells can be studied only indirectly. In this study, the organic remains of animal exploitation have been studied at various (prehistoric, classical and medieval) sites. Having identified the sources of bad smells, their distributions were studied in the light of prevailing wind directions and settlement structure. Culturally different attitudes to ‘bad’ smells are also discussed.
Les odeurs ont une très grande importance dans la vie de tous les jours. Ils nous apportent des informations sur l'environnement et évoquent des associations. Cependant, l'archéologue ne peut étudier les odeurs – comme beaucoup d'autres aspects de la vie d'autrefois – que indirectement. Dans cet article, on examine les restes organiques provenant d'exploitation animale sur différents sites préhistoriques, classiques et médiévaux. Après l'identification de l'origine des odeurs nauséabondes, on analyse leur distribution par rapport aux vents prédominants et à la structure du village. Les attitudes particulières de chaque culture envers les «mauvaises» odeurs sont également évaluées.
Gerüche spielen eine große Rolle im Alltagsleben: Sie enthalten Informationen über die Umwelt und rufen Assoziationen hervor. So wie viele andere Aspekte der Vergangenheit können Gerüche in der Archäologie jedoch nur indirekt rekonstruiert werden. Dieser Artikel untersucht organische Rückstände von Tiernutzung an verschiedenen Stätten (prähistorische, klassische und mittelalterliche gleichermaßen). Die Geruchsquellen wurden anhand der tierischen Überreste identifiziert und anschließend unter Einbeziehung anhaltender Windrichtungen und Siedlungsmuster untersucht. Kulturell bedingte Verhaltensunterschiede gegenüber schlechten Gerüchen werden ebenfalls diskutiert.
A szagok rendkívül fontosak mindennapi életünkben. Ismereteket közvetítenek környezetünkről, képzettársításokat keltenek. A régészetben azonban – a múltbeli élet más vetületeihez hasonlóan & a szagokat csak közvetve tanulmányozhatjuk. Ebben a tanulmányban az állatok hasznosításának szerves maradványaiból indulunk ki különböző (oskori, klasszikus és középkori) lelőhelyeken. A szagok forrásának azonosítása után azok terjedését az uralkodó szélirány és a településszerkezet összefüggéseiben vizsgáljuk. Szó esik a rossz szagok kulturálisan eltérő megítéléséről is.